Mítoszok és Kultúrák

 

Maja és Azték civilizáció

 


Térkép az Azték (zöld) és Maja (sárga) birodalomról

Az egyik legismertebb és legfejlettebb ősi amerikai népcsoport a maja. Kifejlett írásmódjuk volt, értettek a matematikához (20-as egységet használtak leginkább) és asztronómiához, építészetük monumentális.
A teljes történelmükkel most sem foglalkoznék, csak fontosabb dolgokat emelek ki. Talán az egyik legaktuálisabb a maja naptár, ami a közhiedelemmel ellentétben nem világvégét jósol, csak új számítási korszak kezdődik. (Körbeér?)

A maja naptár 3 részre bontható: haab, tzolkin és egy hosszú számítás (long count). A haab a napévet számolja (365 nap). Ez fontos volt a mezőgazdasághoz és egyéb gazdasági tevékenységek nyilvántartásához. Ezt 18x20 egységre bontották. (18 hónap aminek neve is van, mindegyik 20 napos). Majd ezt követően hozzájön az 5 "névtelen nap" (Wayeb), amelyet balszerencsésnek tartanak, amikor az élő- és az alvilág (Xibalba) határai eltűnnek. Ismerősen hangzik?
A tzolkin 20 napot kombinál 13 számmal, tehát 260 napos. 52 évente ismétli önmagát. (Kb. ez az akkori átlagéletkor/emberöltő.) Egy ilyen 52 éves korszakot neveznek "maja évszázadnak" vagy "szent körnek". Ez a legismertebb és leggyakrabban használt a 3 rész közül.
A szökőnapok betoldása egy-egy ilyen 52 éves periódus végén történhet meg. Általában 13 szökőnap van 52 évente.
A bal oldali mintát, vagy részletét több helyen is láthatjuk. Előfordul a Tomb Raider 1-ben, a Legend-ben (Bolivia) és az Anniversaryban (Peru) is.


"The Mayan calendar had only 360 days, and the remaining five were the 'Unnamed Days'. The Maya believed that each year when the Unnamed Days arrived, the gates to the underworld would open." //TRU

A hosszú számítás is napokat számol, 5126 éven keresztül, ekkor ér körbe újra.  Ez kb. 73 tzolkin = 18 980 nap. Körülbelül 100 db 52 éves ciklus alkot egy időszámítási érát. Egy ilyen korszaknak lesz csak vége 2012. december 22-én.


A pontos működést és az egészet átlátni elég bonyolult, de az Underworld-ös fogaskerekes rész talán segíthet némi logikát találni a több körös rendszerben és átlátni, hogyan csak mikor ismétlődhetnek, vagy esnek egybe újra a dolgok. 3 különböző fogszámú fogaskerékként lehet elképzelni őket, amik csak 5126 fordulat után áll vissza a kiindulási avagy 0 pozícióban (legkisebb közös többszörös). Hogy miért onnan kezdték el számolni ahonnan, nem tudjuk.

Az egyik legfontosabb maja templomváros Chichen Itzá. Itt található a tollas kígyóisten (Kukulcan) tiszteletére emelt El Castillo  (Kastély) is. 4 oldalán 4x91 lépcsőfok van plusz a legfelső szint = 365. Vajon véletlen? Ami még bámulatra méltóbb, hogy kétszer évente, az őszi és tavaszi napéjegyenlőségnél, mikor a nap pontosan nyugaton nyugszik, a kígyófejes lépcső oldalára rávetődik a templom lépcsőzetes oldalának árnyéka, mely olyan hatást kelt az idő múlásával (és az árnyék mozgásával), mintha Kukulcan kígyózna lefelé.



Chichen Itzá - Temple of Kukulcan

Szintén itt találtak több labdajáték pályát is. Feltehetőleg a pálya két oldalán lévő gyűrűn kellett átjuttatni a labdát és a nyerteseket lehet, hogy tiszteletből feláldozták.
Feljegyzések szerint a Hős Ikerpár aki gyakran előfordul a mítoszaikban, még az Isteneikkel is játszották ezt a játékot. Valószínűleg valami tömör gumilabdaszerűvel játszhatták ami nem lehetett kellemes, de a technika hogy ilyet létre tudtak hozni, figyelemre méltó.


A labdajáték tere

Hieroglif-szerű írásukat sikerült megfejteni. A képek szótagokat ás fonetikai jeleket rögzítenek.


A maja számok jelölése

Minden ismert történelmi birodalom egy állandó folyóvíz mellé épült. Ám a hosszú éveken át nem tudták, hogy a Maja birodalomban ez hol található. Egyetlen vízforrásai, a szárazföldön belüli természetes kutak voltak, a cenote-k, melyek az egész Yucatán-félszigeten szétszórva találhatók. Néha kiszáradtak, majd újra feltöltődtek. Nem is olyan régen viszont rájöttek, hogy nagyon sokat közülük föld alatti barlangrendszer köti össze, és valójában áramlik a víz, majd a Mexikói-öbölben végződik. Kialakulások pedig valószínűleg egy óriás meteor becsapódásához köthető, mivel nagy részük egy körvonalban alakultak ki, amelynek nyomai az öbölben folytatódnak a víz alatt. Sőt, lehet, hogy ennek a becsapódásnak köze van a dinoszauruszok kipusztulásához is? Néha áldozati kútként is használták őket. Találtak bennük csontvázat, ékszert, edényeket és kicsi tömör gumilabdákat is.
A cikk végén a képek közé beteszek egy magassági térképet, mely a Mexikói-öblöt és térségét mutatja, a meteor becsapódás helyét. A képen a fehér pontok jelölik a cenote-kat.


Egy, a sok cenote közül

Fontosabb maja városok: Chichen Itzá, Tikal, Copán, Uxmal, Dos Pilas.
Klasszikus korszakuk i.sz. 900 körül véget ér, amikor ismeretlen okokból kevesebb mint 100 éven belül szétszóródtak, és néhány leszármazottjuk még ma is él és beszéli a nyelvüket.

A mai Mexikó város területén feküdt a néhai azték birodalom központja, Tenochtitlan. Avagy inkább úszott, mivel a Texcoco-tóra épült.
Eredetmítoszuk szerint napistenük, Vitzilopocstli arra utasította őket, ott telepedjenek le, ahol egy különleges jelre bukkannak: egy kaktuszra ülő, sast fognak látni. 1325 körül az aztékok meg is találták a madarat a kígyóval a Texcoco-tó egyik mocsaras szigetén, és a helyszínen megalapították Tenochtitlánt, a Fügekaktusz helyét. Ez a szimbólum a mai mexikói zászlóban még mindig jelen van.
Az itteni egyik fő templomukat, a Templo Mayort többször újraépítették, megnagyobbították. a korábbit földdel, törmelékkel borították és egy számmal nagyobb épület került rá, közéjük néha szobrokat és egyéb kegytárgyakat is helyeztek. (A képeken majd ezek a rétegek is látszanak.)
Szintén itt található a koponyákkal borított fal, ami a Tomb Raider első részét ihlette meg grafikailag, azt hiszem.
Több koponya is fennmaradt, aminek mindkét oldalát vastagon kilyukasztották. Ezeket botokra tűzve szintén ilyen elrettentő "falat" készítettek. Grafikák fennmaradtak, melyeken a spanyol hódítók fejeit és lófejeket is ilyen módon mutogattak. (Az aztékoknál egyértelműen nem voltak lovak, és a szakállas arcok egyértelműen a spanyolok). Gondolom a hatalom fenntartása érdekében, elrettentésként csinálták ezeket.
A majáknál, Chichen Itzában kőbe faragott koponyás falat találtak, amely kicsit szolidabb a korábban említetteknél, de felfedezni véltem az Anniversary első pályáján.



Vallási-társadalmi berendezkedésüket, társadalmuk törvényi alapjait a korábban itt élt olmékoktól, és a későbbi, harcosabb szellemű toltékoktól örökölték, illetve vették át.
A véráldozat náluk is központi szerepet játszott a kultikus életben.
Naptáruk nagyon hasonlatos a majához.
Az azték Napkő, avagy kalendárium. A Nap Isten tiszteletére készült, 1790-ben találták meg. A bazaltdarab több mint 3,5 méter és közel 25 tonna.
A vér és élet áldozat a legnemesebb. A legdurvább verziója a hasfal felvágás és a még dobogó szív kitépése. A természet körforgását táplálni kellett, hogy a nap újra fölkelhessen.

Az 1450-1454 közötti nagy szárazság idején több gyermeket is feláldoztak. Baljós időkben a tömeges mészárlás sem volt ritka.


Emberáldozás - Codex Magliabechiano

Mivel azonos korszakból származik, ezért mindkét kultúra hasonló szokásokkal és vallással rendelkezik. Állati, természeti és mitológiai istenek, Nap és Hold isten, eső istene, föld istene,  tollas kígyó/Serpent, jaguár, és sok minden más. Eléggé szerteágazó és variálódnak.
Sokakról fennmaradtak színes képek is a szobrokon kívül. Több állatbőrre festett kódexeket találtak, melyek közül a Codex Borgia valószínűleg még a spanyol hódítás ideje előtt készült.


A Codex Borgia egy oldala

 

Akkor a teljesség igénye nélkül egypár kép a játékokhoz köthető dolgokról:


Coatlicue - A Föld istennője az azték kultúrában. Anyja a "400 délinek", és lányának, Coyolxauhqui-nak. Talált egy tollal teli labdát, melyet az övére helyezett, és teherbe esett Huitzilpochtli-val (a nap, a háború és az emberáldozat istene, Tenochtitlan védőszentje). Gyermekei gyanakodni kezdtek, hogy ki lehet az apa, ezért meg akarták ölni, de még előtte megszületett Huitzilpochtli, aki legyőzte idősebb testvéreit, ők lettek a csillagok. Megölte idősebb lány féltestvérét is. Kitépte a szívét egy kék kígyó használatával, majd testét ledobta a hegyről. (Valószínű ez inspirálta az emberáldozatok hasonló sorsát.) Szintén ő a nap aki hajnalban elüldözi a csillagokat.
Az ő szobra elég jól felismerhető az Underworld egyik koncepció rajzán, amely később a játékban többet változott, de szerintem ő lesz az.

Tekintve a két kígyófejet, és az öv alatti fonat szerű szoknyát. A játékban Xibalba bejárata fölött látható. (A cikk végén képre a koncepciót és a szobrot is ráraktam, összehasonlításnak.)
A szobrot 1790-ben találták Mexikó város főterén a Napkő közelében.


Azték dísztárgy. Témája a kígyó, amely több istenhez kötött (tollas, tűz, felhő...)
Lehet, hogy ceremóniákon díszként is viselték. Alapja fából faragott, majd türkiz mozaikkal borították. Jelenleg is a British Múzeumban található, gondolom ezért is kerülhetett bele már a Tomb Raider első részébe.
Xiuhcoatl egy mitikus kígyó volt, amit Xiuhtecuhtli, a tűz isten szellemének tartottak.

Klasszikus Nahuatl nyelven a Xiuhcoatl szó lefordítva türkiz kígyót jelent. Szintén őt tekintik a fegyvernek, amivel Huitzilpochtli kivégezte nővérét. Ekkor egy villámszerű fegyverként ábrázolják.

Chaak, a maja eső istene, aki a villám fejszéjével a felhőkbe csap, vihart és esőt hoz. (Az aztékoknál ő Tlaloc néven van jelen.)
Az eső istene, a földművelés védőszentje.
A képen a leggyakrabban ábrázolt maszkja látható, hiányzó "ormányokkal", ami kevés helyen maradt meg.
Leggyakrabban Uxmal városában fordul elő, amely az egyik legszebben fennmaradt emlék a maják városaiból.
Az ő arca is jópárszor előfordul az Anniversary-ban, főleg a Tomb of Qualopec pályán.
Sajnos még van jó pár minta az Anny-ban, amit szerettem volna megfejteni, de annyira homályos a játékban, hogy nem tudom mit akar ábrázolni, pedig akkor valószínű előkerülne a forrása is. (Azt hiszem a Lost Valley pályán láttam leggyakrabban.)
Valamint elég gyakran előjönnek különböző kígyóféleségek, amik viszont túl éles alakzatok, ezeket szerintem csak ihlették, és nincsenek kifejezett forrásaik.

(Ezek azt hiszem a perui pályán ajtón és valami padlós "nyomógombon" vannak).
A játékban van még egy cikk-cakkos díszítősor (City of Vilcabamba?) is, ami gyakran előjön, ezt is mintha láttam volna valamelyik filmben egy pillanatra, sajnos nem találtam meg újra.


Az aztékok eltűnéséért a spanyol hódítók a felelősek, amikről elég sokat tudni, vannak árnyékolt részei is, de sokukkal valószínűleg az Európából behozott betegségek végeztek, amik ellen az ő szervezetük nem volt immúnis.
A legismertebb spanyol hódító vezér Cortez volt. Ha valaki ismeri a Karib tenger kalózait, annak ismerősen csenghet ez a név, a Fekete Gyöngy átkából. Cortez aranya. Aki bizony az aztékoktól szerezte. És a filmbeli érme apró részleteiben hajaz az azték Napkőre:

Képek:

Vonatkozások a Tomb Raider-ekben:

Források:
Wikipedia
Dokumentumfilmek
Internet


Akit érdekelnek ezekről szóló dokumentumfilmek és tud angolul, ajánlom figyelmébe a http://documentarystorm.com/ oldalt, ahol online több is megnézhető, a korábbi cikkekhez köthetőek is.
http://documentarystorm.com/the-lost-civilisation-of-peru/
http://documentarystorm.com/secrets-of-the-maya-underworld/
http://documentarystorm.com/aztecs-inside-the-hidden-empire/
http://documentarystorm.com/maya-the-blood-of-kings/
http://documentarystorm.com/crystal-skull-legend/ - egy kis Indiana Jones :)
http://www.youtube.com/user/DocumentalesMexico - Sok ide kapcsolódó film egy helyen