Mítoszok és Kultúrák
Peru 2 (Chavín, Moche, Viracocha)
Mivel az első rész elég véletlenszerűre sikeredett (és a játékból kivett képek is kimaradtak belőle, melyeket ebben a cikkben pótolok), gondoltam jobban utánajárok a Latin-Amerikai történelemnek. Hát nem igazán lett tiszta minden. Talán ez történelmi sajátosság. Csak azért megyek bele néhány dologba, hogy jobban el tudjuk helyezni a dolgokat időben és térben és hogy legyen mihez kötni a képeket. Előre elnézést a "törikönyv" hatásért. A sok népcsoport vagy közösség átalakult, egymásba olvadt, leigázódott, szóval nehéz tökéletesen végigkövetni... (Reményeim szerint a vége felé jobban kötődnek majd a játékhoz, legalábbis a megtalált karakterek.)
"Az ősi Amerika történelmi - kulturális fejlődésében öt nagy szakaszt különböztethetünk meg:
1. Vadászó, gyűjtögető ősközösség időszaka (i.e. 40 000 - 5 000).
2. Mezőgazdaságon alapuló törzsi szerveződések (i.e. 5000 - 1000).
3. A városi élet és a társadalmi osztályok kialakulása, alapvetően mezőgazdasági birtokrendszeren alapuló társadalmakban (i.e. 1000 - az időszámítás kezdetéig).
4. Mezőgazdasági termelésen alapuló társadalmak - a társadalmi osztályok megszilárdulása és az első amerikai államok eredete (időszámítás kezdetétől - i.sz. 1000).
5. Háborúkon és adózáson alapuló katonai államok születése (i.sz. 1000 - a spanyolok érkezéséig).
Annak ellenére, hogy az említett időszakok pontos behatárolása igen nehéz feladat a kutatók számára, abban azonban egyetértenek, hogy a földművelés kialakulása után (i.e. 7000 körül) az első nagy közép-amerikai indián civilizáció, az olmék kultúra volt (i.e. 1500 - i.e. 100).
 |
Birodalmuk központja a mai Mexikó nyugati részén terült el.Az olmékok civilizációját többen nevezik "anya kultúrának", hiszen a későbbi közép-amerikai indián társadalmak és kultúrák, többek között a maya, azték, tolték, zapoték, Teotihuacán és a Monte Albán, a már létező olmék hagyományokat mélyítették el, úgy a társadalmi berendezkedés és a politika, mint a gazdaság és a művészet területén. Az olmékok hanyatlása után, Közép-Amerika trópusi őserdeiben kialakult maya civilizáció, az emberiség történelmének egyik legérdekesebb indián kultúrája volt, ami a i.e. X. századtól egészen a spanyolok érkezéséig meghatározó szereppel bírt a régió történelmében." |
|
Több templom és egyéb építmény létrejött itt az idők során. Folyamatosan változhatott. Viszont a fő istenüknek gondolt Lanzon szobra több korszakból is megtalálható. Emberszabású karakter, hosszú agyarakkal, körmökkel/karmokkal, kígyókból álló hajjal. Az előző cikkben említett alagútban is az ő szobrát találták ezen a helyen. A törzs legendás megalapítója: Manco Cápac. Az ő származásáról is több legenda van. Egyikben Tici Viracocha fiának tartják, másikban pedig a Titicaca-tó mélyéről hozta fel a Nap Istene, Inti. Így már két fontosat meg is jelöltünk. |
 |
|
Viracocha: az inka és inka-előtti időkben őt tartották minden teremtőjének, a fő istennek. Ő hozta létre a földet, a csillagokat, a Holdat, a civilizációt. Az ábrákon a Napot viseli koronaként, kezében villámokat tart, és szeméből eső folyik. Itt is érződik az erős természethez való kötődés. |
 Viracocha |
Tiwanacu
Nap Kapu
Tiwanacu Bolívia nyugati részén található. Ezért fontos a következő párbeszéd a Legend elején:
| Lara: | "Tiwanacu utolsó királynőjének történetét meséli el. Apja király volt, de a lány elveszett és egy harcos nevelte fel. Akkor vált királynővé mikor egy Tenupa nevű sámán felfedezte a királyi eredetét." |
| Alister: | "Tenupa, a teremtő istenük, Viracocha másik neve." |
| Lara: | "A sámán elvitte a Titicaca-tóhoz, ahol a lány kölcsönvette varázslatos botját." |
| Alister: | "A mítosz szerint Viracocha eredetileg a tóban lakott." |
A kapun Viracocha-t körülveszi 48 négyzet alapú szárnyas "kísérő", akiknek a mintáját szintén megtaláltam a játékban, sőt a vízszintes rész alján lévő "sorminta" is több helyen előkerül a játékban. 32-nek emberi feje van, 16-nak madár, valószínűleg kondor, és mindegyik a középső figura felé néz.
 |
 |
|
| "sorminta" a Nap Kapun | Viracocha "kísérői" |
Ugrás a következő népcsoportra. Moche kultúra (aka Mochica). Peru északi részén volt jelen, kb. 100 és 800 között. Tudósok szerint ők nem voltak teljesen szervezett állam, vagy birodalom, inkább csak sok kis falu/közösség az óceánparton, közös kultúrával. Jellemzők: nagyon fejlett kézművesség, szépen festett agyagtárgyak, kiváló arany megmunkálás, ügyes csatornarendszerek, agyagtégla épületek. Két nagy templom-szerű építményük maradt fenn, a Nap és a Hold templom (Huaca del Sol, Huaca de la Luna).
Huaca de la Luna (részlet)
Az utóbbiban több festett falrészlet is megmaradt, egy nagyon jellegzetes karakterrel. Az ő neve Ayapec vagy Ai Apaec (avagy Decapitator - lefejező) Neki is többféle ábrázolása létezik. Hegyes agyarai vannak, hullámos "haja" valószínűleg a mitikus "serpenteket" szimbolizálja. Teljes alakos formájában egyik kezében valami kés, másikban levágott fej látható.
Ayapec
Ayapec mintája sűrűn előfordul a Huaca de la Luna színtéren, de más kapcsolódó kultúrákban is megjelenő alak.
Némelyik rabszolgákat ábrázoló falban emberi csontokat is találtak. Lehet az emberáldozatoké. Nagyon jellemző volt rájuk az áldozás. A vér volt a legnagyobb érték, amit felajánlhattak az isteneknek. Ezzel próbálták irányítani a megjósolhatatlan időjárást.
Eltűnésüket egy több tíz (kb 30) évig tartó áradás és esőzés (Mega-El-Nino) majd hasonló szárazság okozhatta. Erre a klímaváltozásra a közeli hegyekből vett jégmintákból következtettek, mivel fordítottan arányos az ottani idővel a partvidéké. Miután ezekre a következtetésekre jutottak, alá is támasztották a helyi maradványokkal elméletileg. Egy "tömegsírban" nagyon sok csontvázat találtak, össze-vissza szórva. Némelyikük mélyen agyagba, sárba záródva. Tehát vagy eső idején vagy előtte kerülhetett oda. Talán direkt esős időben áldoztak, hogy szorosabbra fűzzék az eső istenével a kapcsolatukat, hiszen az eső, a víz fontos volt az élelem miatt. Vagy a tippelt hatalmas áradás során ágyazódtak be. Óriási esőzésre utalnak a hatalmas agyag falakba vájt vízfolyások is.
Ezek a hatalmas klímaváltozások is elég okot nyújtanának a legnagyobb birodalom bukásához is, de lehet hogy ezt is túlélték. Ám uralkodóik ereje meggyengülhetett, egyértelműen nem tudták irányítani az isteneket, sem pedig kielégíteni. Ez civil háborúkhoz vezethetett, szétszóródáshoz, önpusztításhoz.
Hasonló korszakból és kultúrákból (Inka előtti) származhatnak a következő kincsek is, amikről sajnos nem sikerült kiderítenem semmit, de szintén ismerős lehet egypár:
 |
 |
 |
 |
|
A legelső közülük, egy Tumi-nak nevezett (aka Ñaylamp) rituális kés. Mindig ugyan az a karakter a tetején, alja íves éles kés. |
 Tumi kés |
Még egy furcsaság Tiwanacuhoz és Peruhoz: 1-2 tudós és kutató szerint a környéken lehetett valamikor Atlantisz. De ezekről majd később...
A képeket végig lapozva, a végén meglátjátok mikre bukkantam a játékon belül. Sajnos mindenhez nem találtam meg a 100%-os forrást, de az adott karakterek biztosak. Több helyen is előbukkannak, nem jelöltem meg mindenkit minden sarokban.
Még van 1-2 figura amit szeretnék azonosítani ezeken a pályákon, de ahhoz lehet, hogy egy szakértő kéne, aki egyből felismeri őket, vagy egy csomó múzeum, ami a föld túloldalán van tele efféle kincsekkel... Majd meglátjuk mire jutok.
A képekhez hozzácsaptam említett kultúrák elhelyezkedését nagy vonalakban és az előző cikkhez tartozó képeket is.
Linkek, források, egyebek:
Dr. Molnár Gábor - Latin-Amerika története röviden
BBC - The Lost Civilisation of Peru
http://documentarystorm.com
http://en.wikipedia.org/wiki/Viracocha
http://en.wikipedia.org/wiki/Chavín_culture
Képek:
Tomb Raider Anniversary - Peru:
Tomb Raider Legend - Peru:
(Megjegyzés: a Tumi kés a bolíviai pályából származik.)