Vidi kari csere után meg sem állok ami egyszer létezik mindent kipróbálok:D Minden új játékot már csak azt várom hogy az MK9 tökéletesen fusson a gépemen nagyon jó játék az is:)
Nyomtatási nézet
Vidi kari csere után meg sem állok ami egyszer létezik mindent kipróbálok:D Minden új játékot már csak azt várom hogy az MK9 tökéletesen fusson a gépemen nagyon jó játék az is:)
Én nem is tudtam, amikor beszereztem az Infinite-et, hogy van BioShock 1 és 2. De tökéletesen megvoltam nélkülük, az Infinite valahogy más, tetszik, hogy így külön is simán megállta a helyét. Most le volt árazva az első és a második rész együtt, úgyhogy én is beszereztem, kíváncsi vagyok... Azt mondják, hogy a 2 nagyon jó.
Alice-t nem lehet elfelejteni :)
Hm, bárhol meglátom a szőke "cuki" verziót, mosolygok egyet magamban, ez az igazi Alice :D
Úgy rémlik az Infinite-ben megjelenik a vége fele Rapture, a hely ahol az 1-2 játszódik ha jól tudom. a víz alatti város. Meg a kezdet is hasonló a vizes tornyos dolog, de nem spoilerezek, bocsi.
Ha lesz leárazva megveszem az Infinite-et biztosan, hátha többre jutok vele, mint az 1-el.
Én a TR-en kívül leginkább a FarCry 3-at nyomom mostanában. Kicsit megkésve, Augusztusban próbáltam ki, és abban a szent pillanatban elnyerte a tetszésem. Leginkább a hatalmas nyílt világ, és szinte teljes szabadságérzet, eszméletlen.
Nektek mi a véleményetek róla?
Igen, amikor az ending értelmezéséről néztem videót, ott elmondták ezt is. Most elkezdtem az 1-et, mindjárt az elején ott van ugyan ez a helyszín.:) Ez a rész viszont elég rémisztő. Én se szeretem azt, amikor vaksötét van és ezzel próbálnak ijesztgetni. Egyelőre legalább ilyen csak a legelején volt, most addig jutottam el, hogy Telekinesist kéne keresni. Hú, de nem szeretnék összefutni Little Sisterrel...
Az Infinite szerintem sokkal jobban fog tetszeni. :) Már alig várom, hogy megjelenjen a Burial at Sea DLC :D
Egyelőre még csak az intrón vagyok túl, eddig nagyon tetszik. Vaas-szal remélem, még jó sokszor összefutok. :p
na Mirrors edge fanok. Játszotta valaki PC-n? Mert a PhysX szétszivatja teljesen. Van aki csak kikapcsolja, de olvastam olyan megoldást is, hogy a ME mappábol egykét physx fájlt tüntessek el és akkor nema játék elavult physx cuccát használja hanem az ujabb driverét, de így meg nem indult el. Tudtok rá valami tutit?
Ismeri valaki az AmericanMcGee's Alice-t vagy az Alice.Madness Returns-t??
Szerintem aki szereti a kicsit (nagyon) elvont dolgokat vágjon neki.
Bár van benne néhány bug,van neki egy hangulata! :D
Áááá, imádtam őket! :) A Madness Returns gyönyörű, a története nagyon jó. Többször nekifutottam, hogy újra végigjátszom, de valahogy nem motivált már semmi, akkoriban még lenyűgözően nézett ki, ma már elbújhat pl. a BioShockhoz képest, az irányítás is annyira kezelhetetlennek tűnik néha, így utólag nem tudom, hogy tudtam vele anno rendesen játszani. Szóval kicsit elavult már szegény, de ettől függetlenül nagyon jó.
Az American McGee's Alice nem semmi... Sokkal rémisztőbb, mint a Madness Returns és sokkal elvontabb és nehezebb is. A hal a vízben, az asylum, a "pókok" mind rám hozták a frászt, centipede barátomról nem is beszélve D:" Nem semmi egy játék :D
Igen,az irányítás kissé (khm( furcsa de attól még naggyon-naggyon szeretem. :D
Aki szeret lövöldözni, próbálja ki a spiner elitet a zombisat elég jó uncsi tesómnál láttam
2 világháború+rezi keveredve mármint a hangulat :)
Játék jó ideje nem kötött le úgy, mint most a Syberia sorozat. Egyszerűen nem tudja az ember letenni, annyira magába szippantja a történet és a fejtörők. Nem gondoltam volna, hogy ennyire jó játékok, sajnálom, hogy nem próbáltam ki őket hamarabb. :/
Sajnos többször elő kellett vennem a végigjátszást, mert nem egyszer akadtam el olyan szinten, hogy huzamosabb ideig gőzöm nem volt, hogy hogyan tovább.
Egy baja van csak: hogy egyszer vége lesz. :D
Minden kalandjáték kedvelőnek K-Ö-T-E-L-E-Z-Ő! Mestermű!
Persze szigorúan magyarul, ha nem megy az angol, mert sokszor a megfejtés a beszélgetésekben rejlik.
Istenem, izgatottan várom a 3-ik részt! :jumper: Rég játszottam ilyen jót. :)
Spoiler!
Ahha! Már értemm mé nemtom elérni naccságát, zújévben. :)Idézet:
Spoiler!
Nekem.megtetszett majd ki fogom probálni mert nagy kalandor lennék én is :D
Ha valaki kedveli a rejtvényeket és sötét lovag ként az igazságért küzdeni, akkor igencsak ajánlani tudom a Batman Arkham City-t. Igaz itt a rejtvények nem fő részét képezik a játéknak, hanem mellékszálát de így legalább nem akadsz el a sztorival.
http://unobtainium13.files.wordpress...pg?w=683&h=240
Spoiler!
Szerk: Ahogy elnézem ez a Syberia olyasmi mint az Alone In The Dark csak, nem nagyon lehet itthon beszerezni esetleg Steamről.
Na kaptam egy jó játékot ismerősömtől. Dracula4 Shadow of the Dragon :)
Kattintgatós játék, mármint hogy mindig van egy fixált környezet/kamera, csak a karakter mozog benne. :) A Broken Sword-hoz, The Longest Journey-hez, Grim Fandangóhoz, és a The Secret of Monkey Island-hez tudnám hasonlítani. :)
Olyan mint a Dracula origins azt hiszem ezeket a játékokat lehet besorolni a point&click tipusúak közé, legalább is én ezt gondolom hiszem, de nem biztos. :), ahogy Roli is mondja ilyen kattingatós
Hasonlónak tűnik mint a Syberia csak ennek van magyar vonatkozása ami kíváncsibbá teszi az embert.
Hali mindenkinek.
Köszönöm a válaszaitokat.
Ez a kategória nem az én világom, csak Roli posztja kíváncsivá tett.
Üdv.
Rég tudtammal már normális játékkal játszani, de amivel most játszottam, huh, biztos vagyok benne, hogy hasonlóval egy jó darabig nem is fogok:
BioShock Infinite
Két részre fogom osztani a mondandómat:
1, Technikai rész: porosodik az Unreal 3-as Engine, de amit ki lehetett hozni belőle, azt megtették, nagyon odavágott a grafika, szemet gyönyörködtető (kivéve a rózsabokrok, azok undormányok), a zene szívbemarkolóan gyönyörű, a hangok simán Oscar díjas minőségűek, a hangkeverés meg még azon is túl tesz - jaj, szegény szomszédaim:D A játékmenet viszont sokszor vállt unalmassá egy kicsit, azonban ez egy nagyon jó lövöldözős játék. Közepesen játszva, tényleg közepes volt, bár az Ördögcsók felerősítve szerintem túl erős lett, kiírtottam mindenkit:D Külön tetszett, hogy nem lettem olyan, mint pl. a Skyrimban: 24324 fegyver, 23123 ital, stb… max. két fegyver, meg a "mágiánk", meg a tudásunk, ennyi. Ezen felül nagyon humoros is, a készítők nagyon odatették a két főszereplőt. Abszolút jól működik a párosuk, egyrészt kifogástalan a szinkronmunka, de a készítők az olyan aprságokra is figyeltek, mint pl.: 1, ha becélozta Elizabethet, akkor rám szólt, hogy ne tegyem, vagy 2, mikor bementem a WC-re guberálni, volt egy olyan párbeszéd vele: Mit csinál? Mindjárt jövök. Kész van már? Pillanat, máris. Na ezen behaltam:)
2, Történet
Nem kezdek el spoilerezni, 100 mondat kevés lenne, hogy egyáltalán le tudjam írni, nos olyan hangulata van az egésznek, olyan szinten van kitalálva a történet... Már a játék közben is voltak WOW pillanatok, de a végén az utolsó 15 perc: WWWWWWWWOOOOOOOOOOOOWWWWWWWWWW WWWWWWWWWWWWWTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTFFFFFFFFFFFF AZTA***** EZMEGMIASZARVOLT??????? Nem hiszitek el, de a végén, szabályosan kiment a karomból az erő, kissé elgyengültem, ott maradtam a székben, kellett is 1 perc, míg összeszedtem magam. ZSENIÁLIS, videójátékban, de még filmben sem nagyon találkoztam eddig még hasonlóval, számos alapfilmnek titulált szar bebújhatna a sarok és élete végéig zokoghatna. Egyáltalán nem szégyen, ha elsőre nem fogjátok fel, valószínűleg nem is fogjátok, nekem is először egy barátomat kellett megkérdezni, aztán a netet böngésztem végig, úgy lett majdnem minden tiszta. Oh Istenem, mikor lesz következő rész???? Oh Istenem, mindegy, csak ilyen jó legyen, mint ez!
Szerintem ez egy majdnem tökéletes játék, de ha jószívű lennék, mehetne rá a 10/10, megérte minden ráköltött forintot! Majd írok a Burial at Searől is amint sikerült kitolnom az első részét...
Buriel at Sea Part 1:
Spoilerezni megint nem fogok.
Követem az előzőekben megszokott rendszert:
1, Technikai rész: maradt ugyanaz a magas minőség, nagyon sok utalással és nagyon sok jó poénnal - főleg az elején:D A splicerek pedig néhol elég félelmetesek voltak, és az új Vigor is tetszett, hát még az új fegyver! xD
2, Történet
WTF??? Megint, nem szoktam ilyet mondani, de a készítők bele kipucolódhatna már… :) Megint olyat csináltak, hogy nem találtam szavakat, egyszerűen csak néztem, hogy mi van. Most nem volt semmiféle karzsibbadás, de a WOW az igen. Azt nem hiszem, hogy nagyobb WOW lenne az alapjátéknál, legalábbis nálam nem olyan érzéseket váltott ki, de semmiféleképpen sem lett gyengébb! Olyan érzés volt, amikor egy foci játékos rúg egy tiszta és szabályos gólt, de a bíró azt mondja, hogy les, és nem adja meg a gólt - egyszerűen nem érti a játékos, de kénytelen beletörődni, a meccs meg folytatódik tovább. Ráadásul nem hogy előrébb lennénk, csak még jobban összekuszálták a szálakat... nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz belőle. Egyáltalán ki tudnak belőle jól jönni? Vagy meghagynak a homályban minket? Hmmmm... erre csak a befejező rész adhat választ....
Mindenképpen érdemes beszerezni!
Google-n rá kellett keresnem hogy ez mégis mi...Spoiler!
A Biochock jó játék,szerintem Januári PC Guruban benne van a Burial at Sea tesztje,de már én is kipróbáltam,szerintem jó...
De ha valaki nem szereti/ismeri ezt a műfajt akkor nem szabad rögtön nyakatkitörve ugrani a legközelebbi boltba,hanem utána kell nézni. :D
Én egyáltalán nem ismertem, csak azért vágtam bele, mert annyi minden jót hallottam róla. Úgyis mondhatnám, hogy túl sok jót:D
Azóta itt virít az első két rész is, majd azokat is kitolom....
Assassin's Creed
Nagyon erősen spoileres, úgyhogy aki egyáltalán nem ismeri, ne olvasson tovább!
Sikerült végigvinnem ezt az igencsak gyilkosan jó hangulatú játékot. Mit is mondhatnék? Abszolút beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Gondolom jól hozott a Ubisoft konyhájára anno. Néhány apróbb hiba: hiába már rég eltelt 2008, a játék bugos. Nekem többször lefagyott vagy csak szimplán kilépet. A másik, az még csak hagyján, hogy akkoriban is volt olyan játék, melynek lemezét be kellett tenni a játszáshoz, de milyen dolog az, hogy még egy sima angol felirat sincs a játékhoz??? Hál' Istennek sokkal több a pozitívum.
Történet: úgy ahogy eredeti, bár az egész alapját egy létező rendről találták ki. Amint már mondtam, Al Mualim árulására már elég korán lehetett számítani, azonban Lucy kellemesen meglepett, azt hittem, hogy csak egy sablon karakter. Drága Desmondunk alkalomadtán szépen feltalálta magát, de több lesz az ő karakterében… Altair volt a kedvencem, az elején egy beképzelt bunkó, aztán szépen lassan átformálódik, végül egy teljesen szerethető karakter lesz belőle. Mindamellett, hogy sose hagyta magát, egy adott kérdést több aspektusból is megvizsgál. A készítőknek hatalmas respect, az összes templomos vezér egy jól megírt karakter, egyéni célokkal. Számomra az egyik a többi felé emelkedett, mert nem hittem volna, hogy egy játék alatt +100-at tud ugrani a vérnyomásom izgalmamban. Ő Tamír, félelmetesen ügyesen oldották meg a szúrkálós jelenetét, ilyet csak filmekben látni. A mellékküldetések viszont gagyik, a megsegített embereknek ritkán vettem hasznát, a kilátós pontokból meg túl sok volt, de mint mondtam, így tovább tart a játék. Na meg egy idő után az adott célpontról megszerezhető infok megszerzése is unalmassá vált, director's cut ide vagy oda. Ez egy gyenge pont. A történetnek pedig azon része, hogy megfosszuk az embereket a szabad akaratuktól a Heroes 4 A Béke Ára c. küldetésben már találkozhattunk ezzel a témával, csak ott egy óriási kristályinga dolgozott ellenünk. Lehet hogy lopás?
Grafika, zene: ahhoz képest, hogy 2008-as a játék, a grafika szuper, az épületek szépen sikerültek, és elég jól távolra lehetett látni benne és a víz is jól sikerült. A többi az nem olyan szép. Kedvenc városom Damaszkusz volt, de Akka kikötője is gyönyörű volt a mellette található bazi nagy templommal, az egyik legszebb kilátás onnan volt, egyben a két legmagasabb épület egyike is. Májszáfnál sajnos nem volt kilátó, pedig felmásztam volna az erődre. A városok kifogástalanok voltak, tényleg az az érzésem volt, mintha egy igaziban járkálnék, bár az Oblivion vagy a Skyrim lett volna ilyen ebből a szempontból... A hangok kiválóan sikerültek, a zene szintén jól teljesített nálam, még ha nem is volt benne fülbemászó dallam. A szerző azt nyilatkozta, hogy szerette volna megragadni a háborúk sötét drámáját, mindezt úgy, hogy a zene egyszerre merész és modern legyen. Jelentem sikerült!
Hangulat: lopakodás, mászás és sunyulás ezerrel, wow, egyből magába szippantott vele a játék. Mászni elég könnyen lehetett, szépen reagált a dolgokra Altair. A hangulathoz remekül hozzátett két NPC típus, igaz rohadt idegesítőek voltak, az egyik a kéregető asszony (Please just a few coins, I'm hungry, I beg of you, stb.), ami sajnos egy általános jelenség volt akkor, ahogyan most is, de ami felkúrta az agyam, hogy kivétel nélkül minden esetben sok méteren át követett engem és feltartott, élesbe úgy szájba vágtam volna - szabályosan olyanok voltak mint egy román "eladóasszony" egy piacról. A másik a zakkant csövesek voltak, akik számtalanszor nekilöktek az őröknek, így kezdhettem az adott info szerzést előröl. A szinkron egytől egyik kifogástalan lett, a különböző akcentusokat öröm volt hallgatni. A kardpárbajok szemet gyönyörködtetőek voltak, simán túltettek az olyan nagyokon, mint pl. a Skyrim, ott van vagy 3 mozdulat, és az ismétlődik, míg itt jóval több, ráadásul sok múlt a megfelelő időzítésen, ezzel is nagyobb realizmust adva neki. (Nem játszottam a Witcherekkel, így csak hallomásból tudom, hogy van benne olyan, hogyha bizonyos Jelekre a megfelelő időben kattintunk, akkor tudnak csak működni. Hogy odáig voltak ezzel, holott az elv már korábban létrejött, akkor miről is beszélünk?)
Az is tetszett, hogy szépen folyamatosan kaptuk vissza a rangunkat, így egyfajta egyedi szintlépést hoztak létre. Nehézség beállítása nincs, de ez is egy optimális szintre sikeredett. Bár amikor a vége felé Arszufba lovagoltunk, hát finoman szólva is elgurult a gyógyszer, mikor egyszerre vagy 40 szaracén rontott ránk, na meg Robert testőrsége is kemény volt, volt kurv@anyázás rendesen. Játékidőt nem mértem most, de ügyességtől és kimaxolási igénytől függően akár 50 óra is lehet benne, vagy akár még több is.
Nem hittem volna, hogy egy számítógépes játék esetén ilyet mondok, de a játék képes a türelmünk fejlesztésére, ami szerintem nagy szó! Kár hogy nem lehetett vízbe ugrani, úgy hallottam ezt már orvosolták azóta.
Mondhatnék róla többet is, írhatnék még részletesebb véleményt, de minek? Ez egy nagyon jó játék, hát akkor milyen lehet a többi része...?
Trónok Harca: az rpg verzióról lesz most szó kérem.
Az Otherworld nagyon lehúzta azt a youtubeon, bevallom ezért félve kezdtem neki egy kicsit. Na de mekkorát csalódtam. Természetesen pozitív értelemben, mert szerintem nagyon jó lett. Na jó, ez azért túlzás, nem is kicsit, mert több sebből is vérzik, de ahhoz képest, kifejezetten élveztem azt a 25-30 játékórát vele. E téren a mai játékoknál kb. az alsó-közép kategóriát sikerült megütnie. Még megpróbálom beszerezni hozzá a plug-in küldetést is, ha sikerül…
Történet: nehéz helyzetben vagyok, mert csak Spoilerekben tudnék beszélni, de azt nem akarok. De van itt minden, mi szemszájnak ingere, árulás, harc, politika, ármánykodás, önfeláldozás, stb. Van amelyikre nem számítottam abszolút, van amelyik teljesen kiszámítható, és van amelyik nagyon gagyi lett. Hál' Istennek inkább jobbak kerültek bele. Ráadásul 4 féle befejezése van. A kedvenceim a 8.-iktól 13.-iktól tartó fejezetek lettek.
Hangulat: ez már felemás lett. Ami hozza a szintet, az az, hogy átlagban egy párbeszéd során 2-6 választási lehetőségünk van. A játékidő kb. felét pedig a párbeszéd teszi ki. Éppen ezért kisebb-nagyobb következményei lehetnek tetteinknek. Többnyire azért kisebb.
Erre még rátetéz az a rengeteg info a világról, amit útközben összegyűjthetünk. Igazán hasznos volt, sok új dolgot tudtam meg általa.
Sőt, az első évadra vonatkozóan bele is tettek néhány nagyobb utalást is, de ezek is spoielerek.
A fejezetek elég hosszúak, legtöbbjük nem összecsapott, két nagyon nagy hátránya, hogy kicsik a pályák, és gyakran előfordul, hogy ugyanazon a részén kell bolyongnunk.
Az Arénás rész viszont tetszett, Lucifer még a fegyverhordozó szinten is kemény volt:)
Mindemellett a játék rendelkezik azokkal az idegesítő szokásokkal, amikkel a többi konkurencia is.
Graflka, zene, hang: a grafika finoman szó is csak közepes, a havas részek nem ütnek, a városban játszódóak már sokkal jobbak. A főmenüben megszólaló főtémán kívül kb. 3 emlékezetesebb téma hallatja magát - azért ez kevés. Hangok a megszokottak, semmi új.
Harcrendszer: a fejlesztők azt az utasítást kapták, hogy nyugodtan kísérletezzenek. Díjazom az erőfeszítéseiket, komolyan, de lett volna még mit csiszolni rajta. Az irányítástól pedig herótom lett, fölöslegesen túlbonyolították. Kár érte.
Mindent összevetve kissé vegyesek az érzéseim, de ha azt nézem, hogy 3 napig a megszállottja voltam, akkor nálam nyerő lett. Ez pedig főképp a történet miatt van.
King Arthur:
Huh… hol is kezdjem? A játékot nagy örömömre magyarok fejlesztették, király! Mégis azt kell mondanom, jobbat is csinálhattak volna, mert a tehetség és a kreativitás megvan hozzá. Szó se róla, a grafika nagyon szép, sok mai játék tanulhatná a távoli tájakat, vagy a vizet, ez viszont azzal jár, hogy erősebb gép kell hozzá. (Bár azt nagyon benézték, hogy a legtöbb esetben a bal kézben van kard és a jobban a pajzs.) A hangok átlagosak és a zene se nyerte el különösképpen a tetszésemet. Kellemes volt, ennyi, se több, se kevesebb. A szinkron viszont nagyon jó lett, Várai László kiváló munkát végzett!
A történet értelemszerűen az Arthur mondakör köré épül és én is tudtam belőle tanulni, olyan szinten volt tálalva. Ez jó. Viszont mint stratégiai játék? Az a baj vele, hogy semmi újat nem hozott, ugyanúgy kell csatázni és országot irányítani. Ez utóbbi viszont szintén jól sikerült, bár így utólag belegondolva, nem is volt olyan nehéz. Annyi a titka, hogy gondosan kell lovagjainkat fejleszteni, és jól kell összepárosítani a hűségbirtokokkal és a feleségekkel. A menürendszer elsőre zavaros volt, de meg lehetett szokni. Ellenben most is azt mondom, hogy túlzsúfolt. Játékidejét tekintve, nekem megvolt benne az ötven óra, az alábbi felosztásban: egyszer nekikezdtem, kb. 15-17 órát játszottam vele, de nagyon levertek. Másodjára megcsináltam mindent, és 20 óra volt, igaz, már képbe voltam. A maradék meg az egyénileg gyártott csatákban merült ki. A befejezést viszont nagyon elrontották szerintem, sokkal jobb lehetett volna, legalábbis a szituációs játékokban. Legalább kis kompenzáció, hogy 3 féle úton is végigvihetjük, bár nekem elment a kedvem tőle az első miatt.
A végére pedig annyit, hogy külön meg kell említenem a szituációs játékokat, egyértelműen a legjobbak voltak! Nagyon ötletesek és néhol érdekesek is voltak a feladványok tekintetében. Olyanok, mint egy mini KJK.
Aki szerette a Total Wart, annak ez is tetszeni fog!
Prince of Persia: The Forgotten Sands:
Biztos vagyok benne, hogy nem ez a része volt e legjobb belépő nekem a PoP sorozatba, mert max. egy gyenge közepest érdemel tőlem.
Az eredeti trilógiáról nagyon sok jót hallottam.
A játék nagyban hasonlít az AC sorozatra - vagy inkább az hasonlít erre? Elvégre ez már jóval korábbi széria.
A grafika gyönyörű, és külön hatalmas nagy piros pont a concept artosoknak, nagyon szép helyszíneken kalandozhattunk. Igen, mint kaland, megállja a helyét, főleg, hogy szinte az egész egy várban játszódik, ez már önmagától ad egy jó kis frusztrált hangulatot. Viszont a harcok… pfff, Szeretem ha valami egyszerű és könnyen kezelhető, de ez már túlságosan is az volt. (De a mozdulatok kiválóan le lettek modellezve.) A másik gyenge pont a történet, mert itt ilyen nincs. Csak klisé klisé hátán. Ráadásul nagyon rövid is, max. 8-9 óra alatt végig lehet játszani. Esetleg még jön hozzá 2 kihívás mód, de az is max. még 1 óra. A kioldható tartalmak gagyik és ötlettelenek most - ráadásul valami hiba van a gépezetben, mert nálam a négyből egy se oldódott ki!:( Ezért vegyen az ember eredeti játékot? Legalább nagyon akciós volt:)
Zene, mint olyan nem volt, Steve Jablonosky egy az egyben ellopta/átvette mestere Hans Zimmer Arthur király filmjének főtémáját, csak kicsit átvariálta 10 féleképpen, és meglett a track:( Annyira súlytalan volt, hogy nem is éreztem. A hangok, szépek, de olyan halk, mint a zene. Komolyan mondom kb. 75%-ig vettem fel a hangszórómat, hogy legalább egy kis alap zaj legyen. Más játéknál, pl. Tomb Raider 2013 már 50%-on világháború van. Szóval ez is gyenge volt.
A szinkron nem rossz, legalábbis a Hercegé és Maliké nem, viszont a többi? Razia teljesen súlytalan karakter, Ratash meg szegény nem tud angolul, így maradt egy újabb klissé. A Hercegnek miért nincs amúgy rendes neve? A másik bajom, hogy az időlassításnál, amikor megfagy a víz, hogyhogy nem csúszunk le? Vagy nem fagy le a kezünk? Jah, a dzsinnek mágikus ereje, most már értem, köszi.
Az irányítás viszont meglepően könnyű volt, ez tetszett, mert sokkal nehezebbre számítottam. Azért a vége felé, a nehezebb platformfeladatoknál, már nagyon jól kellett időzíteni, meg is döglöttem párszor:)
A fejtörők legtöbbje könnyű, de legalább van benne és ez jó, mert megtöri az agyatlan csápolást! A képességek meg végül is fölöslegesek voltak, mert a forgatag és a kővért bőven elég volt.
A perzsa, kissé meseszerű hangulat részben tehát megvolt és átjött és működött, részben pedig nem. Kb. fele-fele arányban.
Egyszer érdemes lehet kipróbálni, ha nagyon nincs más.
Összességében tehát a sorozat nagy potenciállal rendelkezik, csak ki kellene aknázni...
Oblivion
Maga a történet teljesen klisés: Magunkhoz térünk a börtönben, jön a Császár, titkos útvonal, Császár meghal, de van egy titkolt trónörökös, közbe szerte a földön Oblivion kapui nyílnak meg azért, hogy uralmuk alá hajtsanak minket.
Egyébként ezzel nekem semmi bajom nem volt az egész alatt, mert a kivitelezés egészen mesteri!
Kezdve azzal, hogy:
- hatalmas nagy területet járhatunk be
- szinte gyakorlatilag szabadon választhatjuk meg, hogy éppen mihez van kedvünk
- rengeteg küldetés, ha egybeveszem az alapjátékot és a két kiegészítőjét, akkor legalább 150 küldetést kell végrehajtanunk, s még nem beszéltem a romokról, várakról, stb…
Itt azért hozzá kell tennem, hogy TÉNYLEGESEN A-tól Z-ig mindenki találhat kedvére valót. Pl.: Arénaharctól kezdve, a kihallgatáson át, egészen a zártörésig minden sorra kerül, ami egy ilyen játékba bele férhet. Ráadásul elég soknál az eszünket is kell használni. Sok kedvencem van, de azért megemlítek néhányat: A nagy balhé, A völgy felszabadítása, Földsánc erőd, Pingáld a Palotát, A halálos ecset, stb...
- játék közben szinte bármit át lehet állítani, hál' Istennek a nehézséget is, én speciel sokszor már 25%-on is izzadtam
- összesen 13 szervezetnek lehetünk a tagjai, ebből persze néhány csak jelképes, de vannak szép számmal kiemelkedők: Aréna Bajnokok Bajnoka, Isteni Paplovag, Főmágus, Az Őrület Istene, stb...
- fejlődésrendszer, ezt már korábban eléggé lehúzták, félig-meddig jogosan is, de ne felejtsük el azt sem, hogy bizonyos szintek után, kivétel nélkül minden képességünknél új dolgokat tanulhatunk, ilyen például egy új támadási forma, vagy jobb kereskedők lehetünk, pl.: nem számít az adott tárgy állapota, stb...
- a végére pedig amit mindenképpen meg kell említeni az a hangulat, mely szerintem eszméletlen jó! Néhol a maga egyszerűségében grandiózus, pl.: egy jól elkapott tájkép, vagy nyomasztó, mint pl.: Oblivion világa, vagy valamelyik rom átkutatása.
A játékhoz rengeteg rajongói plug-int le lehet tölteni, amelyekkel csak még jobb lesz a játék. De egy pár szót kell említenem a két kiegészítőről is.
Reszkető szigetek: egy különös kapu nyílt az egyik öbölben, melyről kiderül majd idővel, hogy az egyik daedra herceg nyitotta, mivel szüksége lenne egy bajnokra. Ez kb. olyan hosszú, mint az alapjáték főszála.
A Kilenc Lovagja: egy ősi ayleid boszorkány kirány tért vissza, hogy bosszút álljon az őt száműző Kilenc Istenen. Ahhoz, hogy megállíthassuk őt, össze kell gyűjteni a Paplovag ereklyéit.
Nekem az egyik kedvencem volt ez úgy ánblok! Csak sajnos rövid, és a feladványok se túl nehezek, persze kinek hogy.
A legvégére pedig néhány érdekesség:
- a játék tömérdek díjat nyert, köztük az év játéka címet is, ami valljuk be nem piskóta
- a játékban - nem akarok hülyeséget mondani -, de több száz épület, kilenc város és tucatnyi falu található, ráadásul lakóik valóban élnek, beszélgetnek, dolgoznak, sétálnak, esznek-isznak, stb...
- csak az alapjátékban több mint 9000 dialógus kapott helyett, és több mint 9000 tárgy, ha ehhez még hozzáveszem a kiegészítőt, akkor kb. megint ennyi dialógussal és tárgyal gazdagodunk.
És a pont az I-re:
A két kiegészítővel egybevéve sem foglalt 6,5 GB-nál több helyet el a gépemen!
Példamutató!
Javaslom, hogy aki teheti és szereti a lapozgatós könyveket, egyszer mindenképpen tegyen vele egy kört.
Nagyon jó review a PoP: Forgotten Sands-ről, teljes mértékben egyet értek veled! :thumb::thumb::thumb:
Tényleg egyetlen pozitívum a gyönyörű helyszínek, de talán itt ki is merül a játék. :(
Készítettem pár képet annak, aki nem ismerné ezt a részt:
http://i.imgur.com/UCptYaq.jpg
http://i.imgur.com/GRh8aGX.jpg
http://i.imgur.com/reLiCCk.jpg
http://i.imgur.com/izTSDgU.jpg
http://i.imgur.com/jQSO22s.jpg
http://i.imgur.com/UAKxBBf.jpg
http://i.imgur.com/WOVVt81.jpg
Köszi:)
A második az egyik kedvenc helyszínem, az ötödiknél meg olyan jó volt, hogy végre nem egy bezárt helyen voltunk. Egyébként szép és lényegre törő képek!
Amnesia - A Machine for Pigs: ugyan még nem játszottam az előző részével, de most láttam egy végigjátszást erről a részről, ezért gondoltam írok róla röviden.
Nos kérem szépen, a játék egy kissé steampunk hatású, és nagyon hangulatos. Túlélőhorrornak nevezik, holott kétség kívűl pszichohorror, ugyanis a legnagyobb erőssége az maga a történet! Spoilerezni nem szeretnék. Azt azért hadd mondjam el, hogy annak nagyon örülük, hogy manapság, és ez úgy kb. az utóbbi 5 évben erőteljesen megfigyelhető, elkezdtek olyan játékokat készíteni, amik történetben igencsak erősek. Ez örvendetes, mert minden normális rendező egyetért abban, hogy minden jó film alapja a jó forgatókönyv. Nos, ez a játékoknál is így van. A hanghatások is külön megérnek egy misét, sok helyen szimplán attól be lehetett sz@rni. Egyszóval megéri olvasni. Sőt, sok kis cetli segíti helyrerakni a múlt 1-1 darabját. Ellenben szinte mindenki azt írta, hogy jóval gyengébb a neves elődjénél, ami több mindenben megmutatkozik:
- nagyon rövid
- végtelen lámpa
- nincs igazi fejtörő, semmi kombináció
- linearitás.
Mindezek ellenére azt mondom, hogy nyugodtan kezdjen bele mindenki, aki szereti ezt a műfajt, szerintem nem fog csalódni benne. Persze szigorúan sötétben, ajtót becsukva és természetesen maxra tekert fejhallgatóval:D
Testament of Sherlock Holmes:
Hmmm, kíváncsian kezdtem bele, mert egy ilyen játék egyértelműen réteg. Nagy örömömre szolgált megtudni azt, hogy ennek a rétegnek én is a tagja vagyok! Jó kis detektív játék volt. Korántsem tökéletes, de nagyon hangulatos. Eddig csak a Sherlock vs Arsen Lupin-hez volt szerencsém, de azt hamar töröltem is, borzasztóan nehezek voltak a fejtörők benne, igaz, ez sok éve volt már.
Kiadás: Szerencsére magyar felirattal jött ki, ami jól sikerült, remekül visszaadták a két főhős párbeszédeit. 5000 Ft-ért vettem meg, 2 hétre rá, leárazták 2000-re.:( Nem mondom, így is elégedett vagyok, de azért csak böki a csőröm.
Zene: nekem egyáltalán nem tetszett, kevés track van, ezáltal önismétlő is, ráadásul nincs összeválogatva, a legtöbb helyen egyáltalán nem illik egybe az adott képsorral. Ellenben a szinkronszínészek nagyon ügyesek voltak!
Hangulat: magával rántott szinte az első perctől kezdve, erre nem lehet senkinek sem panasza.
Grafika: volt ahol elment, de a legtöbb helyen is max. egy közepest adnék rá. Persze nyilván nem ez lenne az elsődleges, de azért 2012-ben már jobbat várna az ember.
Nehézség: húh, a játék savát-borsát a feladványok adják, amikből voltak egyszerűbbek és nehezebbek, ez utóbbiaknál meg néha segítséget vettem igénybe. De azt kell mondjam, egytől-egyig élvezetesek és ötletesek voltak, ráadásul sok tárgyat elég jól eldugtak a készítők. Összességében nagy piros pont a készítőknek erre a szekcióra! Sőt! Jár még egy a dedukciós táblákért is, tényleg olyan volt, mintha én lettem volna a híres detektív. Hosszra kb. 20-30 óra, attól függ, hogy mennyire voltunk ügyesek.
Jellem és történet: anélkül, hogy spoilereznék, nálam a nagy katarzis elmaradt. Volt a játéknak egy bitang jó marketing szövege: "Ha kizárod a lehetetlen, akkor a végeredmény, bármilyen hihetetlen is, csakis az igazság lehet!" Ehhez képest jobbra számítottam a történet szempontjából, de azért így is voltak benne izgalmak. Toby a vadászkopó szintén egy jó húzás volt, bár ilyet már láttam a Trónok Harca RPG-ben. A két főszereplő pedig abszolút passzolt egymáshoz, nagyon jól kiegészítették egymást. Az egyik legjobb dolog pedig az volt benne, hogy Dr. Watson a végére felnőtt Holmeshoz és (majdnem) egyenrangú lett vele.
Összességében megéri tenni vele egy kört, főleg azoknak, akik szeretik a krimi filmeket/sorozatokat. Részemről várom a következőt!
Fallout 3:
Mit is mondhatnék? Egyáltalán nem ismertem a világot, de mit ne mondjak, nagyon bejött. "A játék, amely olyan mint az Oblivion, csak jövőben játszódik", mindig is ennyit hallottam róla. De mivel a Bethesda készítette, ezért bátran nekivágtam!
De előtte egy nagyon jó tanács, nagyon gyakran mentsetek!
Ára: szerencsére sikerült eredetiben megszereznem, 3000 Ft volt, ami szerintem egyáltalán nem volt drága. Csak szemétség volt, hogy nem sokkal a vétele után kiadtak egy gameoftheyear változatot ugyanennyiért, csak az összes dlct tartalmazta, természetesen magyarul. Igaz, kicsivel később feljebb ment az ára 5000-re, gondolom a kereslet miatt. De akkor is szemétség volt.
Magyarosítás: hatalmas nagy recpect a fordítóknak, igazán kitettek magukért. A játékra oly jellemző angol humor is remekül átjött magyarul!:)
Hangulat: nekem nagyon bejött ez a poszt apokaliptikus hangulat, nagyon könnyen, szinte az első perctől kezdve át tudta adni magát az ember neki.
Látvány: ugye 2008-as a játék, de simán vállalható, nagyon szép még most is, hát még akkor milyen lehetett. Ez az első Bethesda játék, ahol ténylegesen tetszettek az ellenfelek kinézetei. Eddig ez nagyon kis %-ban volt részemről csak elmondható, de itt most megtört a jég. A Ghoulok mozgása pedig nálam az eddigi legfélelmetesebb volt a játéktörténelem során. Na meg a hangjuk. Tényleg, este 10-kor teljes sötétben egy-egy metroban kalandozva a fosás kerülgetett…
És itt a kietlen sivár táj miatt most eltűnt nálam a Bethesda játékoknál fellépő "nagy nyitott világ, érdekes feladatokkal, csak unalmas az A-ból B-be való eljutás" szindróma, hiszen abszolút beleillet.
Hossza: volt a kiadásnak egy számomra fontos problémája, mégpedig Win 7-et nem támogatja. Szerencsére egy no dvd crack program segített, de ezzel is "csak" elindult, de elindult és ez a lényeg! Viszont emiatt (is) igénybe vettem egy kicsit az internet segítségét, mert nagyon sokszor lefagyott, ezért igyekeztem csak a küldetésekre koncentrálni. Nem volt olyan sok, még ha a nem jelölteket is belevesszük, bár azokkal nem nagyon foglalkoztam, mert elég jól fejlődtem, volt mindenem. S mivel elég gyakran lefagyott, ezért úgy voltam vele, hogy a lényeges dolgokat megcsinálom, így is kb. 80%-át láttam a fontosabb helyeknek! (Washington nagyon tetszett!) Így is 37 órám lett, de persze simán meglehet a 100 is, ha valaki ügyes. Bár ennek nem látom értelmét, lévén kb. 30 értelmesebb küldetés van benne, és minek fedeztem volna tovább a metrot, meg hasonlót, mert már szinte az elején meglettek a számomra megfelelő fegyverek, és a helyszínek sem tudták levetkőzni a korábbi egyhangúságát az Oblivionnak (e szempontból). De egyáltalán nem volt hiányérzetem a végén, hogy bármit is kihagytam volna! Még egy jó tanács, a főszálat hanyagoljátok, mert a végén véget ér az egész játék, kivéve ha megvan a Broken Steel kiegészítő.
Zene, hangok: a főtéma bejött, a többi inkább csak mint atmoszférikus volt, mintsem önálló téma. Nem rossz, volt benne 2-3 ötletes megoldás, de ez édeskevés. A szinkronhangok viszont kib@szott jók lettek, bár Liam Apánk lehetett volna jobb is. Le a kalappal!
Történet: nekem tetszett a főszál, de megint csak azt kell mondanom, sokkal jobbat is kihozhattak volna! A legtöbb küldetés pedig érdekes volt, sajnos azonban volt benne unalmas és túlerőltetett is, ami nagy hiba, mert ha kevés van belőle, akkor az legyen normálisan felépítve.
Fejlődés, harc, nehézség: a fejlődési rendszer nem rossz, de azóta csináltak jobbat is, az elején viszont a karaktergenerálás nagyon innovatív volt és ez tetszett. A harcok kellőképpen nehezek, nekem csak a második legkönnyebb szinten sikerült teljesítenem, nagyon kemény helyzet amikor pl. Washington egyik nyílt terén vagyunk, és 3-4 szupermutáns körbefog, közbe meg a tetőről kapjuk a rakétákat. A V.A.T.S rendszer megint ötletes, ellenben az kivégzős animációk pocsékok, nagyon gyenge minőségűek.
Összességében, és túlnyomórészt csak jókat tudok mondani róla, érdemes tenni vele egy kört!
Assassin's Creed 2
Spoileres leszek.
Szintén tetszett, bár igazán nagy wow nem volt. Többet vártam tőle, talán a végéről maradt el a nagy csattanó - félre értés ne legyen, jó volt, csak a végén én amolyan "Da Vinchi Kódosra" számítottam. A játék egyik hibája, hogy a legtöbb esetben nagyon könnyű, így szinte semmi kihívás nincs benne. A másik, hogy bizonyos helyeken olyan rossz a kamera mozgatása, hogy simán idegbetegek leszünk tőle. A zene valamivel jobb volt mint az előző, nagyon korrekt 2 órás soundtrack, sajnos csak 2-3 dúdolható tétel van benne. Persze nem várom el, hogy egy Gyűrűk Ura legyen, ahol egy filmben kb. 22-25 tétel van, de egy kicsivel több lehetett volna. A grafika viszont javult, de max. csak egy fél fokkal, az arcok viszont szörnyen mosottak.
Szerencsénkre mindezek csak egy kis része a teljes játéknak. Igazán komoly újítás nincs benne, ellenben nagyon jól felvarrták azokat a ráncokat. Végre tudunk úszni. Tényleg rengeteg tartalom került bele. A hangulat jófajta, az olasz környezet gyönyörűen sikeredett benne. A fősztori nagyban hasonlít az elsőre, azonban itt sokall jobban megírt szekvenciák vannak. Lényegesen változatosabb küldetésekben vehetünk részt, itt már nincsen semmi monotonitás, hiszen több, mint 200 küldetést írtak nekünk. Az olasz temperamentum 100%-osan átjött, sokszor sikerült megnevettetnie. Az elején a családunk lemészárolását simán lehetett tudni, olyan jó volt Ulberto szinkronhangja, csakúgy mint a többieké is. Szép volt a vége felé, mikor az út közben szerzett társaink előjöttek és kiderült, hogy mindannyian asszasszinok. Erre egyáltalán nem számítottam, azt hittem, hogy legalább 2-en elárulnak. A harcok gyönyörűen sikerültek, most is sok múlt a jó időzítésen. Sőt, annyira jól, hogy az elsőben inkább elfutottam és sunyultam, itt majdnem mindig harcoltam, annyira jól sikerült a mozdulatok lemodellezése, piros pont érte. Sajnos a Desmond szál elég rövid volt benne, de bőven kárpótolt érte Ezio jelleme. Sokkal jobb volt, mint Altair. Az Igazság egyáltalán nem volt nagy szám, ellenben a hozzá kapcsolódó rejtvények már tetszetősek voltak!!! Tényleg rengeteg mindent csinálhatunk a játékban: Monteriggioni fejlesztése (sajnos rövid időn belül annyi pénzünk lesz, hogy semmire se tudjuk költeni), kódexlapokat fejtegethetünk, szobrokat keresgélhetünk az örökségért, Altair páncélját is magunkénak tudhatjuk 6 titkos hely megtalálásával, férjeket verhetünk, futárt játszhatunk, versenyezhetünk, kilátókra mászhatunk fel (itt már egyáltalán nincs sok belőle), meglátogathatjuk a családi kriptánkat, sőt az egyik kedvenc részem a játékból, hogy minden egyes helyszínről, emberről olvashatunk, kincses ládákat találhatunk, persze ez egy idő után fölösleges, de akár bérgyilkos megbízatásokban is részt vehetünk. Felszerelésünk is változatos lett. Da Vinci pedig egy jó karakter lett, egyik kedvencem volt. Tetszettek még a változatos közlekedési eszközök is.
A játék kellően hosszú kb. 40 óra, ha pedig tényleg ki akarjuk maxolni, akkor simán lehet 50 is, ha nem több. Több, mint 80%-osra csináltam meg, de lehetett volna több is, de sajnos a pénz miatt egy idő után már nem érdekelt a gyűjtögetés.
A magyarítás is jól sikerült, ezúton is hálás köszönet SteveQ-nak, remélem, hogy megcsinálja a Brotherhoodot és a Revelationst is…
Ha az első tetszett, akkor ez még jobban fog!
Blood Bound c. DLC (Trónok Harca RPG). Nem sokat tudok írni, mert nincs is miről:(
Negatívumok: rövid, mire belejöttem, vége lett, a story nem éppen érdekfeszítő, a programozók pancserek - Mors hátára felcsatolt pajzsa kb. 50 cm-el a levegőben lóg. És mindezt 5 Euróért?
Pozitívumok: jó a hugyozásos poén az elején, jók az utalások a játékra (Alester, kutya, stb), jól átjött a "Vadak hangulata", vagy inkább természete, és a végén korrektul megtudjuk, hogy miért is kapta Mors a Mészáros nevet.
Sonic-All Stars Racing: mikor megláttam, hogy ilyen is van… :), mármint Sonic. Gyerekkorom egyik kedvence volt a Sega Mega Drive. Apámmal és a tesómmal rengeteget toltuk, így értelemszerűen meg kellett szereznem.
Telepítés után jött a csalódás aztán. A játék borzasztóan gyerekes, na mondom akkor törlés. Azért tettem vele pár kört, és csodák csodájára elkezdett megfogni, majd egyre többet és többet játszottam vele. Azt kell hogy mondjam, hogy minden más stimmel vele. A grafika szép és nem is igényel nagyon erős gépet, persze ez relatív, a hangulat mulatságos, ahogy egymásnak mutogatnak versenyzőink. A küldetések változatosak egy bizonyos határon belül - némelyik igencsak izzasztó -, a Nagydíjak pedig három nehézségi szinten is kijátszhatóak. Került bele egy kis drift meg boost, de a kedvenceim a felvehető kis tárgyak lettek, nagyon jól lehet szívatni a többieket:D. Minden versenyzőnek a saját karakteréhez illő járműve van, értelemszerűen mindegyik másban jobb. Úgy gondolom max. 15-20 játékidő van benne, de akkor lehet, hogy sokat mondtam, én 11 és felet toltam vele és amit akartam, azt megcsináltam. De az is lehet, hogy keveset, mert akár 4-en is játszhatják egyszerre!
Egy könnyed hangvételű ügyességi játék, annak viszont kiváló, mert amit felvállalt, azt maradéktalanul teljesítette. Kellemes nosztalgikus élmény volt.
Nekem is volt szerencsém végigvinni ezt az Amnesia-át is:D Meröben más mint az elödje, viszont a története egyszerüen nagyszerü. A szörnyröl nem is beszélve, amikor hirtelen megjelenik a sötétbe, pillogni kezd a lámpa nagyon rémületes volt :D Egy kicsit furcsálta, hogy nincs inventory, mint az elözö részben volt, így mindent saját kezileg kellet elvégezni, de a végére beleszoktam:D
A hangokról nem is beszélve. Néhol olyan hangefektek voltak, hogy rendesen a csávó helyébe képzeltem magamat és reszkettem mint a falevél xD
Nem is beszélve az ijesztö kis kölykökröl, akik feltüntek néhol, igaz késöbben vettem észre, de nagyon durva volt, fölleg a játék végén:D Meg a párbeszédek is nagyon tetszettek, az a másik hang mintha egyre csak bennebb csalogatná hösünket a mélybe, ami nagyon tetszett :D
Ja és ami még nagyon ütös volt a játékban, azok a hirtelen megjelenö szörnyek voltak azokkal az idegesítö zenékkel mögöttük. Na azoktol néhányszor a szivgörcsöt kóstolgattam:D Meg az is fura volt, amikor a vége felé csak úgy elteleportálunk máshova, csak csodalkozok, hogy miaszösz?? xDD
Am én néhány helyen jól elakadtam azért, alaposan körbe kellet kukucskálnom, hogy megtudjam végre merre is menjek
Így össz vissz tetszet mind a 2 része az elsö inkább azért kedvencem, mert ahoz lehet pályákat készíteni, így meg lehet ízlelgetni szabad emberek kellemes munkáit:D
Jó rész volt az is, én igaz az elsö részben jobban féltem, és sokszor volt egy olyan "na most kész vége, befejeztem" idöszakom, ami érthetö is volt hisz csak akkor ismerkedtem meg igazán az Amnesia világával, de mostmár ki tanulmányoztam minden lépését, szóval mostmár inkább csak a hirtelen elöbukkano szörnyektöl meg tárgyaktól ijedek meg:D
Nade próbáljátok ki nekem nagyon bejött ;)